Keresés

Smokvina.hr

Úticélok - Horvátország

Vinisce egy festői kis település 25 km-re Split repülőtértől, 40 km-re a kompkikötő Splitben, amelyek illeszkednek a különböző társaságok és hajók, amelyek a központi helyet az utazás a sziget közepén.

Otok Hvar

A Horvátországhoz tartozó Hvar sziget az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartja közelében helyezkedik el. 299,6 km²-i területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel. Átlagos napsütéses órái 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.

Helységek:

Otok Brač

A Horvátországhoz tartozó Brač, 396 km² területével az Adriai-tenger harmadik legnagyobb, 778 méter magas Vidova Gorájával pedig legmagasabb szigete. Erről a magaslatról tiszta időben az egész dalmát szigetvilágot belátni: elöl a keskeny és hosszúkás Hvar sziget, mögötte pedig határozottan kiemelkedik az Adriából a Vis-sziget.

Helységek:

Dubrovnik Riviera

Dubrovnik (latinul Ragusa, olaszul Raguza) város és kikötő Horvátországban az ország legdélibb részén az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének is nevezik a várost, mely a középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte. A város egyúttal a horvát nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és sok más tudósnak.

Helységek:

Istra

Az Isztriai-félsziget az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melyen jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították. Határai: * Nyugaton: a Trieszti–öböl * Keleten: a Kvarner – öböl * Északon: a Cicarija-hegység és az Učka – hegység Kőzetformái: * Északon: karsztos, fehér kövek. * Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek. * a tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj. Lakói: * Észak–Isztria, Belső–Isztria: szlovénok lakta vidék * Tengerpart – főleg horvátok lakják.

Helységek:

Otok Pag

Pag (latinul Pagus) város és sziget Horvátországban Zára megyében (a sziget északi része Lika-Zengg megyéhez tartozik). Fekvése Pag szigete az Adria ötödik legnagyobb szigete az Adria északi részén a Velebit-csatorna mellett fekszik, egyike a leghosszabb tengerparttal rendelkező szigeteknek. Területe 285 km2, lakóinak száma 2001-ben 7969 volt. Hosszúsága 60 km, szélessége 2 és 10 km között váltakozik. A város a sziget keleti partján lévő védett öbölben található, lakossága 2001-ben 2421 volt. Története A középkori város a maitól eredetileg 3 km-re délre feküdt. Első írásos említése a 10. században történik. Držislav István horvát király 976-ban Pagot megszerezte Bizánctól és közigazgatási központtá tette. A 12. század elején Pag a Magyar Királyság része lett. 1244-ben IV. Béla szabad királyi várossá tette. Zára fellázadása után Pag részleges önállóságot kapott, Nagy Lajos király pedig 1376-ban a többi dalmáciai városhoz hasonlóan elismerte teljes autonómiáját. A Zára elleni harcok következtében 1394-ben

Helységek:

Otok Rab

Rab sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Primorje-Gorski Kotar megyéhez tartozik. Tartalomjegyzék [elrejt] Földrajz A sziget 22 km hosszú, legnagyobb szélessége 11 km, területe 93,6 km², lakosainak száma 9480 fő (2001). A szárazföldtől a Velebiti csatorna választja el. Legmagasabb pontja a Kamenjak (408 m). A sziget alapjában véve karszthegység, egy része mediterrán fenyőerdőkkel borított, másik része kopár kőrengeteg. A délnyugati Kalifront félsziget majdnem teljes területe fenyvesekkel borított, ez a sziget legérintetetlenebb területe. A mezőgazdaság a kisebb-nagyobb völgyekre (Lopari-síkság, Kampori-síkság, Supetari-völgy) összpontosul. Itt a gazdaságokban szőlőt, olajbogyót, zöldségeket és gyümölcsöket termelnek. Rab klímája mediterrán, ezért a nyarak nagyon melegek (a szigetet éves szinten 2500 óra napsütés éri), a telek viszont enyhék. A szigeten végighúzódó Kamenjak v

Helységek:

Otok Mali Lošinj

Lošinj horvát sziget az Adria északi részén, a Kvarner-öböl szélén. Területe 75 km², lakossága kb. 9000 fő. A sziget klímája enyhe mediterrán, a növényzetére a szubtrópusi örökzöld a jellemző. Lošinj legfontosabb városa a 6. században alapított Mali Lošinj. A sziget leghíresebb – mintegy 30 km hosszú – strandja a Cikat-öbölben Mali Lošinjtól délre található. Lošinjt legkönyebben a Cres-szigeti Osori forgóhídon keresztül lehet megközelíteni.

Helységek:

Otok Krk

A Horvátországhoz tartozó Krk az Adriai-tenger második legnagyobb szigete 405,25 km² területével. Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km. Lakossága 17 000 fő. A fő megélhetési forrást a földművelés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus jelenti a szigeten lakóknak. A napsütéses órák száma a szigeten: 2500 óra/év. Fekvése A sziget az Adriai-tenger északi részén, Rijeka közelében a Kvarner-öbölben helyezkedik el. A szárazföldtől a Vinodoli-csatorna és a Velebiti-csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova (569 m). Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi. Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres-sziget irányába. 1980 óta híd köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett Történelme A szige

Helységek:

Szigetet Iž

Szigetet Iž

Helységek:

Zagreb

Zagreb

Helységek:

Kontinentális Horvátország

Kontinentális Horvátország

Helységek:

Dugopolje Podi

"Podi - Dugopolje" (magában foglalja a helyszín Podi kelet-KRC-Bani-Podi West) a Dugopolje az egyik legnagyobb horvát kereskedelmi zónák. A komplex üzleti zóna Dugopolje-Podi, közel az A1-es autópályán (Zágráb-Split) ma többször is több alkalmazottat foglalkoztató az önkormányzat, mint maga a lakossága. Amikor koncentrációja irodaházak, költségvetések és fejlesztési lehetőségeket, az egyik legfejlettebb települését a Horvát Köztársaság. Készült egy részletes tervet a zóna "Podi" A zóna "alállomás", ami azt jelenti, hogy minden vállalkozói telek építési engedélyt adni, mert helyettesíti a nyilatkozat a DPU. Ez azt jelenti, hogy a cégek közvetlenül a befektetőknek a folyamatban építési engedélyek megszerzése. Ők mindent a szükséges infrastruktúra és nagyobb projektek ishođene építési engedély az infrastruktúra. Az összesen városias terület 95%-os tulajdonában van már a kerület használni, és a fennmaradó alsó része, az ingatlan - jogilag megszűnt a korábbi tulajdonosok.

Helységek:

Keresés ID-szerint

Google Search

Newsletter

Solution Graphics

Contact

Majstora Jurja 13, 21000 Split
Hrvatska (Croatia)
tel: +385 21 271040
fax: +385 21 271040
skype: SmokvinaTravel
MB: 2123681
OIB: 02419525960
ŽIRO RAČUN:
HR8623400091110356129
DEVIZNI RAČUN:
IBAN: HR8423400091510356908
SWIFT CODE: PBZGHR2X
ID KOD: HR-AB-21-060222784
e-mail:
info@smokvina.hr

Pénznemváltó